+36 30 216 1694

Szedd Magad! AKCIÓ

Munkalehetőség!

Szeretettel köszöntjük 2023-ban, a bennünket rendszeresen felkereső régi és új látógatóinkat!

Itt tájékoztatjuk Önöket friss információkról, mint pl. az aktuális növényvédelmi és talajmunkálatokról, a téli és a tavaszi fagyok okozta károkról, a várható termés mennyiséségről, illetve az érés idejéről, hogy a befőzési munkára időben elő tudjanak készülni.

A 2018, a 2020-as, teljes fagykár után, 2021-ben is mintegy 70-90%-os fagykár érte a gyümölcsöseinket.  2022-ben eltérő mértékű volt a fagy okozta terméskiesés, de ezt az évet sem úsztuk meg fagykár nélkül. A szentkirályszabadjai ültetvényben -5,5 C fokos hideg, a veszprémiben pedig -4,2 C-os hideg volt április 4-re virradó éjszaka.

Ez a hideg a szentkirályszabadjai ültetvényben közel 75%-os terméskiesést okozott, míg a veszprémi barackosban csupán, kb. 25%-os kár keletkezett. A Pannónia fajta viszont mindkét helyen teljesen elfagyott. 

2023-ban április 4-én -4,8 C, április 5-én -4,6 C-os fagy volt, amely a virgzás utolsó szakaszában érte a gyümölcsöseinket.

A 2023-es esztendő hasonlóan indult mint a korábbiak, a 2018, 2020, illetve 2021-es esztendő.  Az ősz és a tél most is enyhe volt, kajszi mélynyugalmi időszaka most is nagyon lerövidült, és a nedvkeringés nagyon korán beindult.  Ennek köszönhetően, a virágzások ideje, folyamatosan március közepére tolódott, a szokásos április első fele helyett. Márciusban azonban rendszeresen érkeznek még hideg betörések, sőt, nem egy esetben, még április elején is előfordultak.  A virágzáskori időszak lehülésének mértéke, illetve a virágzás állapota, jelentősen meghatározza, hogy mekkora kárt okoz esetenként a hideg levegő beáramlása. Az un. kisugárzott fagy ellen, még lehetne valamilyen módszerrel védekezni, de az un. szállított fagy ellen erre már kevés, vagy szinte nincs is lehetőség.  Ebben az évben füstöléssel próbáltunk védekezni, gyakorlatilag eredménytelenül.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján látható, hogy a gyümölcsöst két időszakban érheti fagykárosodás. Az egyik télen,  amikor az átlagnál lényegesen hidegebb időszak van, illetve a virágzás alatt, vagy ezen időszak környékén bekövetkező lehűlés.

A téli fagy miért okozhat problémát, kérdezhetnénk, holott 30-40 évvel ezelőtt is voltak ilyen hidegek és a rügyek mégsem károsodtak ennyire?

A kérdés felvetése logikusnak tűnhet, de a magyarázat mégis egyszerű. Fent már említettem, hogy a kajszi "mélynyugalmi" időszaka, hozzávetőelegesen november elejétől, január végéig, február közepéig tart. Mit is jelent ez? A fák addig pihennek, a vegetáció lecsökken. Az augusztusban kialakuló termőrügyekben ezekben az időszakokban halmozódik fel a keményítő, ami arra szolgál, hogy amikor a vegetáció ismét újra indul, akkor abból cukrot képezve, és azt felhasználva, könnyebben elindulhasson az élet a rügyben. A felhalmozott keményítő mennyisége azonban attól függ, hogy milyen "hidegsokkhatás" érvényesül a tél elején. Miután a kajszi eredetileg a Magyaroszági klímánál melegebb helyről származik, ezért aztán úgy is szabályozza a raktározást, hogy lényegesen kevesebbet tartalékol, ha ebben az időben nem érzékeli a "veszélyt", azaz a hideget.  Ennek következtében  alacsonyabb keményítőkészlettel rendelkezik, amiből kevesebb cukor is képződik, márpedig ez töltené be a fagyálló szerepet a rügyekben. Ha novemberben, decemberben mínusz 10-15 fok körül van néhány napi, egy hétig az időjárás, akkor ez az alacsony hőmérséklet több keményítő elraktározására készteti a rügyeket. Január végétől pedig, ahogyan megindul újra a vegetáció, akkor már ebből a cukorból fogyaszt a rügy, és ha ilyenkor jön a hideg időjárás, akkor az egyben védi is a fagytól, hiszen köztudott, hogy a cukor  növeli a fagyállóságot. 

Jelen esetben két probléma együttes negatív hatása is jelen volt.

1.) a 2019-es tél nagyon enyhe volt. Az átlaghőmérséklet lényegesen magasabb volt, mint a megszokott. Gyakorlatilag a mélynyugalmi időszak alig volt. Emiatt a virágrügyek már március 10-én kezdtek kipattanni. Március 15-re a kora fajták mindegyike teljesen kivirágzott, ami a március 16-án érkezett első lehülési hullám következtében el is pusztult. 

 

    

sajnos a rügyek már túlságosan előrehaladott állapotban voltak.

Most pedig pár kép a mikroszkópos vizsgalat eredményéről:

Egy tizenkétéves ceglédi bíbor kajszifáról származó rügy kivülről:

és ugyanez belülről:

Pannónia 10 éves

         

2014-ben, amikor csak kisebb mértékű fagykár keletkezett és a rügy kivülről egészségesnek tűnt, belül akkor is látszott, hogy a bibe elfagyott, a porzók azonban egészségesnek látszanak. Nyilván, megtermékenyülés így sem következett be. A fenti képeken azonban a bibe is és a porzó is, minden elfagyott.

 

 

fagykárosodott rügy 2014 -ben

 

 

ezeken a képeken pedig jó kondiciójú, egészséges termőrügyek mikroszkópos felvétele látható.

 

Most pedig azért ettől az eseménytől függetlenül, néhány kérdést megválaszolunk.

Sok vásárlónkban felmerül a kérdés, hogy milyen fajta barackoltányt vásároljanak, mint ahogyan néhányuknál problémát okoz, a már megvásárolt fák hosszú időn át tartó termésképtelensége.

Ezért szeretnénk számukra segíteni azzal, hogy a „TERMÉKEK” menüpontban felsorolt fajták tekintetében leírtuk a főbb jellemzőket, illetve a korábbi tájékoztatásunkat kiegészítettük, és feltüntettük, hogy az egyes fajták öntermékenyülők-e, vagy éppen önmeddők.   

Öntermékeny gyümölcsfa azt jelenti, hogy a méhek, vagy rovarok átviszik egyik virágról a másik virág bibefejre a porzó pollent ami a bibefejre tapad, a magházba jut és megtermékenyíti a petesejtet és így létrejön a virágon belül a megtermékenyülés

Önmeddő gyümölcsfák közé azok gyümölcsfajták tartoznak, amelyeknek a virágai csak más fajtájú fáról származó virágporral termékenyíthetők meg. Ezekhez feltétlenül kell egy másik fajta porzónak s célszerű megnéznünk, hogy melyik fajtának melyik a legmegfelelőbb porzója.

 

Növényvédelem 2023-ban

  

március:

A lemosópermetezés Cuproxat-tal történt.  Felhasználái arány 1000 liter vízhez 2,5 l/ha mennyiséget juttatunk ki. Ezt követően, már a virágzás alatt, március végén, Chorus 50 WG-t használtunk, 0,25 l/ha mennyiségben. 

Virágzás:

A virágzás alatt és azt követően Topas 100 EC-vel permeteztünk április elején. 0,5 l/ha 1000 liter vízhez

Április közepétől a gombafertőzések elleni védekezés a legfontosabb. Mi a 2019-es évben Manzate 75 FD, 2,1 l/ha, illetve Kumulus S, 5 l/ha dózisban juttatuk ki. 

Rovar elleni védekezést az április második felétől, kb kéthetenter kirakott feromoncsapdák fogásai alapján terveztük, ahol Agria Lamda Cihalotrin, (Karate Zeon 5CS) 0,25 l/ha 1000 liter vízhez  alkalmaztuk.

Emellett folyamatosan használtuk a Csöpp-Mix levéltrágya különböző változatait előírás szerint.

Virágzás:

A 2018-as év 100% -os fagykárának következtében a fák "pihentek" ezért a 2019-es  esztendő jó termőévnek számított. Sajnos azonban 2020-ban ismét 100%-os fagykárt szenvedett el a gyümölcsös, és 2021-ben is és 2022-ben is érte számottevő fagykár az ültetvényeket. 1998-tól áll rendelkezésünkre, napi meteorológiai adatbázis, amelyből kiderül, hogy a fagykárok szinte kivétel nélkül, akkor következetek be, amikor enyhe tél után, már márciusban virágzásnak indultak a fák.  A kajszi normál virágzási ideje Magyarországon a hagyományos magyar fajták esetén, március végén kezdődik és április közepéig tart. Miután a virágzás jelentősen előre tolódik, gyakrabban is érheti őket fagy.   

 

Metszés:

A fák metszését virágzás után már fel kell függeszteni, csupán a sérült ágakat kell eltávolítani, de az azonnali sebkezelést nem szabad elhanyagolni !

(Mi Fagél-t, használtunk, de több más termék is alkalmas erre a célra )

Talajmunka:

Miután a kajszibarack szereti a levegős talajt, - a gyökereknek erre nagy szükségük van, - ezért ahol meg tudják oldani, celszerű a lombkorona alatt a földet lazán tartani. Ezáltal a talaj hőszigetelő, nedvességfelvevő képessége is jobb, illetve a gazos, füves harmatos terület a különböző gombabetegségek melegágya is lehet. Másik fontos előnye a talaj lazításának, hogy így nem engedjük a gyökereket a felszín közelébe és a mélyebben lévő gyökerek a talajban lévő nedvességet fel tudják szívni. A felszínhez közel lévő gyökerek sok esetben ki vannak téve az aszályos időjárási viszonyoknak.

  

 

Tavaszi betegségek:

Sajnos már évek óta jelentős károk keletkeztek a kajszisokban. Sok helyütt a verticillum fertőzés olyan erős volt, hogy a fák 10-15 %-át is elpusztíthatta. A 2017-es esztendőben, nálunk is volt természetesen, mint minden évben, fapusztulás, mértéke azonban nem volt a korábbi évekéhez hasonló. Amíg 2012-ben, amikor a 90% feletti fagykár bekövetkezett, a gutaütéses fák száma is jelentősen megnőtt. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerre lépett fel gombás, baktériumos és vírusos fertőzés. A gutaütés ennek a három fertőzés együttes hatásának a következménye, melynek jellemzője, hogy a levelek az egyik napról a másikra elhervadnak és elszáradnak. Néha csak egy ágra kiterjedően jelentkezik, de rövid időn belül, általában az egész fa elpusztul. Szerencsére ez a betegség, nálunk nem jellemző és nem számottevő. Új problémaként kell azonban szembenéznünk a fitoplazmás megbetegedésekkel, melyek az egész ország kajszisait már igen nagy mértékben, esetenként, akár 30% -os mértékben is pusztítják. Bár maga a betegség aránylag már régóta ismert, Magyarországon azonban jellemzően 2010-től jelent meg. Egyenlőre nincs ellene növényvédelmi lehetőség, csupán a megelőzésre lehet a hangsúlyt fektetni. A FruitVeb-el (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) és a termelőkkelé karöltve próbáljuk meg megkeresni a védekezési alternatívákat. Természetesen beleértve a növényvédő és kutatóintézetek munkáját is. Sajnos ez pillanatnyilag a jelen és közeli időszak egyik legnagyobb problémája.

  

tapasztalataink alapján a gutaütéses fák esetében is előfordulhat az átfertőződés

 

  

Nem sokkal jobb a helyzet a verticillumos betegségek esetén sem. Az egyik fa átfertőzi a másikat. Ez jól látható a még egészséges fának a beteg fához eső részén, ahol a közel lévő ág már megfertőződött.

Védekezni ebben a stádiumban már nem nagyon lehet, igazából csak a megelőzésre hívhatjuk fel a figyelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaszi rezes lemosópermetezés mellett egyre inkább fontossá válik a kiskertekben is az őszi lombhullás utáni szintén rezes, alapos permetezés.

Véleményünk szerint célszerű a beteg fákat, de a beteg részeket mindenképpen mielőbb eltávolítani, mert a fertőzést képesek átvinni a többi fára is.

Kajszibetegségek és tüneteik

Felmérésünk szerint a pusztulás mértéke összességében meghaladta a 10%-ot, melyből Szentkirályszabadján a gutaütés jellegű 30%-ot, a levélkanalasodás,sárgulás -fitoplazma - 50 %-ot, a verticillum 20%-ot tett ki.

A veszprémi barackosnál 50% volt a gutaütés jellegű, 25% fitoplazma és 25% gnomónia.

A kajszit gombák, baktériumok és vírusok is támadhatják. Ha együtt jelennek meg a kórokozók, többnyire akkor lép fel a gutaütés tünete.

Fent láttunk egy gutaütéses fát, itt most közelebbről a fa levélzetét. Elsőként egy normál fényképet, majd pedig mikroszkópos vizsgálattal 20 szoros felbontásban készített felvételt láthatunk, melyeknél jól kivehetők a fertőzéses gócok, terültek.

A gutaütés tünetei fényképen és mikroszkópos felvételen


  

A gnomónia tünetei is jellegzetesek,

megfigyelhetjük a levelevek sárgás színét és kanalasodását


  

és 20, illetve 80 szoros nagyításban a mikroszkóp alatt,

ahol nagyon jól kivehetők a kék színű gombatelepek


  

 

Ezek pedig a fitoplazma tünetei


 

 

és egy egészséges levél normál felvételen és 20 -as nagyításban

  

 

Felhívjuk kedves vásárlónk és az oldalt látogatók figyelmét, hogy a jobb oldalon található menüpontok között, a "MINDENT A KAJSZIRÓL"  részben sok érdekes és hasznos információt találnak erről a gyümölcsről beleértve az egészségünkre gyakarolt hatását is.